A játék, s főleg a nyelvi játékok mindennapjaink szerves részét alkotják. Hogy mennyire igaz ez, gondoljuk csak meg mennyire lehet játéknak nevezni, a
- sajtóhibát, hiszen megváltoztatja, átértelmezteti a leírt szó jelentését
- hiányos fénycsőfeliratot, amelyek néha furcsa asszociációra sarkalják az embert
- kisgyermek szótévesztését, amely történeteken nemzedékek nőnek fel
- felnőttek szócsavarásait, tréfálkozásból, viccből vagy egyszerű munkahelyi tréfából eredően
- versben előforduló rímeket, amelyek természetességén először nem is lepődünk meg.
Tehát meddig csak tréfáról, véletlen elszólásról, mindennapjaink bosszúságairól van szó, és mikor beszélünk játékról, az emberi elme tudatos cselekvéséről, önmagunk és mások szórakoztatásáról?
Talán nem is érdemes ezt annyira szétválasztanunk! Csodáljuk meg inkább azt a képességünket, hogy még a legnagyobb gondok, bajok közepette is képesek vagyunk visszájára fordítani az eseményeket, és nemcsak magunk, de mások épülésére és szórakoztatására gondolva, megpróbáljuk két betű megváltoztatásával átértelmezni a világot, így adva segítséget az emberiségnek a békaperspektíva kialakításához.
Az ideális szemszög! Nagyon könnyű ugyanis rájönni, minden csak annak a kérdése, hogy honnan nézzük, milyen szemszögből gondoljuk át még egyszer az eseményeket, mielőtt felelősen nyilatkozunk róluk. Mert ha van hitünk erőt meríteni, az általunk kigondolt csínnyel, humorral meg is változtathatjuk az eseményeket, de legalább a benne résztvevők hozzáállását.
Hozzáállás! Megint egy kulcsszó, amely a játék lényegéhez visz. A játék egyik lényege, hogy kell hozzá valaki, aki észrevesz egy olyan megoldást a mindennapi életben, amelyet más dolgokra is alkalmazhatunk. És kell hozzá még pár ember, akiknek megtetszik e játékos feladat, s van merszük tovább gondolni, egyéb még furább feladatokra is alkalmazni. Már is kialakul a feladvány-megfejtő páros, és a kreatív ember, akinek erről újabb feladványok jutnak eszébe.
Hogy mennyire mindenre keresünk végleges megoldásokat az életünkben, annak csak mi lehetünk a tudói. De hamar rá kell jönnünk, minden megoldás az életünkben nagyon véges életű, de a hozzá vivő szellemi út annál inkább gyümölcsöző tud lenni, ezek tudnak igazi szellemi élményt, felismeréseket hozni, amelyek akár egész életünket végig kísérhetik. Ezek a szellemi kihívások lesznek azok, illetve ezek fajtái, amelyek befolyásolják végeredményben a megoldások típusait is. És ha ez igaz mindennapjainkra, igaz játékainkra is!
Vagyis minden egyes problémakör más és másfajta játékos énünket, másfajta játékos fantáziánkat kísértette meg, így másfajta megoldást, másfajta játékot fejlesztettünk ki általa! Ebből a nézőpontból közelítve csoportosíthatjuk a legjobban a játékokat is. Mivel mi most a szójátékokról beszélünk elsősorban, az emberiség első nagy feladatához érkeztünk, egymás megértéséhez.
I. Közlés, jeladás
Az emberiség első nagy feladata volt, hogy egymás gondolatainak átadásához valamilyen kifejezési formát találjon. Erre született meg először az írás (jelek, írásjelek), majd párhuzamosan a beszéd a kifejezés mind tökéletesebb lehetősége. Hogy mennyi megoldás lehetséges, arra meg is született a Bábeli zűrzavar kifejezés! Ugyanis minden egyes kis közösség megalkotta a maga megfejtési módját a problémára, de nem vett figyelembe másokat, így tulajdonképpen meg is valósította az első titkosításokat is (titkosírás), hogy csak saját közössége tudjon élni a lehetőségekkel. Újabb játékosnak kellett színre lépnie, aki megpróbálta mindegyikből a leghasznosabbakat kiemelni, és egy új egységes, átfogó rendszert (nyelvet, írást) alkotni. Természetesen már akkor létezett egy második út, amely a despoták privilégiuma volt. Nevezetesen erőszakosan eldönteni, hogy melyik megoldás legyen a követendő! Mivel erre is sok jelentkező akadt, általában az erősebb szava, kardja győzött.
Mondjunk néhány jellemző példát a jeladás formáira:
- 20-30 jellel bármit le tudunk írni, meg tudunk fogalmazni: írás
- színekkel és mértani formákkal, bármit jelezhetünk: KRESZ
- hangjelek ütemes csoportosítával, üzenhetünk: morzejel
- hang és fényjelek váltakozásával: indián füstjelzés, fénytávíró
II. Betűk formája
Mivel az abc-k sem a semmiből alakultak ki, ez is érdekes visszafejtésekre ad lehetőséget. Honnan és miből lettek az egyes betűk? Mivel a magyar nyelv rengeteg mindent felhasznált az idők folyamán, betűink önállóan is megálló, értelmes, jelentéssel bíró jelekké váltak.
Nézzünk néhány példát:
A. hosszan ejtve Aaa – tagadás, kételkedés kifejezésére szolgál
Mamár nem csak a betűk kiejtése, hanem az alakjuk is jelképez valamit. A magyar nyelv nagyon készségesen hoz fel példát erre is.
O. o lábú
De haladjunk tovább! Kiejtésük sem kisebb feladat. Gondoljunk csak a nyelvjárásokra, amelyek ugyanazon nyelv, különböző földrajzi tájain alakultak ki, pedig leírt formájuk ugyanaz is lehet, mégis megértési problémákat okozhatnak. Erre nagyon jó példák a hangutánzó, hangfestő szavak! Az indulatszavak jellemzője, hogy nem egyetlen meghatározott formájuk van, hanem változékonyak. Hiszen ezek szavaknak többféle hangzásbeli módozatuk van, és minden egyes változatuk mást és mást fejeznek ki. Próbáljuk ki. Hányféleképpen tudjuk kifejezni például a nevetés hangját H betűkkel?
Haha hahotázik vagy kacag
Egyik nagyon szép szavunk a hangfestés. Nagyon jól jellemzi, hogy mennyire hűen tudunk leírni valamit, csupán nyelvünk segítségével. Gondoljuk magunkat most egy rendőrségi őrszobába, ahol arról faggatnak bennünket, hogy az utolsó hangélményünk milyen is volt a tetthely környékén. Ön például milyen hangutánzó szavakkal (igékkel) fejezné ki egy hangszer hangját?
Cselló zing-zong
Ha már ennyire belejöttek, próbálják ki most állathangtudásukat. Könnyítésül megadjuk a megfejtéseket, az Önök feladata csak a megfelelő párosítások megtalálása.
De mást is tudunk festeni szavainkkal, nevezetesen környezetünket! Ahogy néhány példánk is mutatja, a színekre utaló leírásaink, tökéletesen elénk varázsolják azt a környezetet, amelyet ábrázolni akarunk. Lehet ez találó színleírás, vagy emberi jellemzés. Vajon ki jött rá az emberi jellem és a színek kapcsolatára?
……fekete szurokfekete
sárga ….. sárga irigység
kimutatta a foga … fehérjét
Szép szavunk írtam le az előző gondolatmenetben. De mi is a szép. A görög kultúra óta keressük a választ rá szüntelen. Született is jó néhány megfogalmazása, de talán leszögezhetjük, egy bizonyos csak, hogy koronként mást és mást jelent és fog is jelenteni. (Arisztotelész : a szép fő jellegzetessége a körülhatároltság – egység- teljesség, a szimmetria – arányosság-mérték, a rend – alkotórészek egysége, az áttekinthető kiterjedés – középarányos - és a célszerűség) Nagyon érdekes emellett egy-egy kor véleménye erről. Költőink is felsorolták kedvenc szavaikat! Kosztolányi például az alábbiakat sorolta fel: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. Említsük meg az 1958-as évet is! Mért pont ezt? Mert ekkor hirdettek pályázatot a legszebb magyar szavakra. 160 pályázót kértek meg arra, hogy egy tíz szavas listával adja le voksát, szerinte melyek a legszebb magyar szavak. Nézzük a végeredményt:
Csend
Csillag
Fény
Gyöngy
Könny
Lomb
Szelíd
Szellő
Tündér
Rózsa
Érdekes vállalkozás egy-egy baráti társaságnál hasonló listák készítése.
Melyek a legjobb szavaink?
Melyek a legrosszabb szavaink?
Melyek a legszebb hangzású idegen szavak?
Érdemes egy kicsit elvitatkozni, miért pont azok a szavak kerültek a listára. Kiejtésük, külalakjuk, esetleg jelentésük miatt esett rá a szavazatunk?
Hát igen, és a végén vannak nagyon régi, több mint kétezer éves múlttal rendelkező szavaink! És vannak napjainkban is születő szavaink. Vagyis állandóan változó szókinccsel rendelkezünk, amelynek egyrésze kihal, másrészük viszont a szemünk láttára jön létre. Régi szavaink közül egyesek már csak becses nyelvemlékek (Halotti beszéd), másrészük elkophatatlan, nyelvünk alapjait képezik, másrészük viszont környezetünkben születnek – családban, iskolában, munkahelyen és egyéb közösségekben. Születésük szerint is különböztetjük meg őket.
Egyablakos
Füstfaragó
Ahajt – Apol – Aszat Melyik szó jelentése: csókol?
Jegyőr
Jó ember a bátyám, csak olyan LACSUHA, hogy legszívesebben nappal is aludna.
A kétezer év során a magyar az egyik legnagyobb szókinccsel rendelkező nemzet lett. Ezt két irányból is sikerült elérnünk. Egyrészt kiterjedt szócsaládok alakultak ki, ilyen például az „Áll” ige, amelyből rengeteg újabb szó alakult ki, generálódott. Nézzük csak:
állat – állás – állapot – megállít – megállapít – állomás – állam – állvány – megállapodás – állítmány
és még csak most kezdtünk hozzá. Másrészt különböző - egyrészt előbb már részletezett módokon (születésük szerint) - helyzetekre, más és más megoldások születtek, és nagyon finom árnyalatokkal lehetet jellemezni, ugyanazt a dolgot, egymástól eltérő cselekvések közben. Most nyolc olyan szót választottunk ki, amelyekre 18-tól 58-ig terjedően különböző rokon értelmű szavakat ismerünk. Mi csak a kezdést vállaljuk, Önökre marad a folytatás!
Ember – személy – 44 db
Buta – ostoba – 41 db
Becsap – bevág – 30 db
Beszél – szól – 33 db
Elfecsérel – elpazarol – 21 db
Eszik – kajál – 18 db
Meghal – elhalálozik – 58 db
Megver – megabrikol - 48 db
És itt már csak a fantáziánk szab határt. Szavakat a legkülönbözőbb módon, ismérvekkel és kitételekkel gyűjthetünk. Például
mondjunk egy bizonyos betűvel-szótaggal kezdődő-végződő szavakat
egy főnévből mondjunk összetett szavakat
mondjunk a szó bizonyos részében lévő betűket tartalmazó szavakat
A fejezet végére most hoztunk egy-egy játékot is!
Szónyilvántartás
Hány magyar szó belsejében írunk NNY-et? Megszorítások: se szóösszetételek, se ragozások nem kerülhetnek ide. A képzett alakok közül is csak az i vagy s végű mellékneveket lehet figyelembe venni! Hány ilyen szót ismer?
Szóvégződés
Ön hány olyan szót ismer, amely
……ÁS
……ÉS
……ÉK
……ÁG betűkre végződik?
Előtag
Középtag
Utótag
III. Hangzás különlegességei
Tehát gondolataink közléséhez megalkottuk az írást! Ahogy egyre több módon tudtuk kifejezni magunkat, nem gondoltunk arra, hogy még ugyanazon írásos módszereken belül is, fantáziánk, félrehallásaink, nyelvünk botlásai, kifejezésünk korlátai mennyiféle lehetőséget tudnak adni nekünk, hogy megnyilvánulásaink is eltérhessenek egymástól. Már említettük előbb más szempontból a tájszavakat, de itt kell előhoznunk őket igazán, hiszen olyan dallam, kiejtés és hangzásbeli eltérések fejlődtek ki egyes elszigetelt területeken, hogy máshol megértésük is nehézzé válik. Említsük meg csak a szegedi „ő”-ző kifejezési módot (mögyök), hogy megértsük ugyanazon képi anyag hangi megjelenítése nem is olyan természetes, magától értetődő, mint hinnénk. Maga az íráskép is rejt nehézségeket. Gondoljunk csak arra, hogy egyes nyelvekben –lengyel- mennyire mindennapi a mássalhangzók torlódása. Vagy a magyarban sem egyszerű azonos helyen képzett betűk egymás utáni kiejtése. De hamár kialakult, sőt napjainkban is tovább él, a játékos kedvű ember ebből is levonta a maga tanulságait. Megpróbálta maga megnehezíteni önmaga dolgát, és rájött, hogy ez mennyire is nem volt nehéz. És megszületett a nyelvgyötrő, amelyben az okozza a nehézséget, hogy azonos hangcsoportok ismétlődnek különböző jelentésű szavakban. Kiejtéskor ezeknek kell megfelelő hangzásbeli elkülönítést képezni, amely nem is olyan egyszerű.
A tatai tátit itató tatai tó.
Nem minden fajta tarka szarka farka tarkabarka, csak a tarkabarkafajta tarka szarka farka tarkabarka.
Kerekes kerekét kerek keréken kerekíti kerekre.
Cinkos cenk cinkék cakkos cankót cinkelnek Cinkotán.
Fekete bikapata kopog a fekete patikaköveken.
De okozhatja a nehézséget olyan mássalhangzók összetorlódása, összetorlasztása is, amelyekre bajos átigazítani a nyelvünket, ajkunkat.
Jobb egy lúdnyak száz tyúknyaknál.
Két kis kék pap két képet kap. Két kék kopt pap képet koptat.
Mit sütsz kis szűcs? Sós húst sütsz kis szűcs?
Sárga bögre, görbe bögre.
Az ipafai papnak fapipája van, tehát az ipafai papi pipa, papi fapipa.
Új kőkút körül sireg - forog tarkabarka, farkavágott kendermagos, iszekusza pettyes tyúk.
Lehet házilag is kísérletet tenni hasonló kimondhatatlanságok elkészítésére. De már az oktatásban is felhasználják őket. Bemondóink, színészeink, politikusaink beszédórákon, e játékokon edzhetik képességeiket. Íme egy példa, hogy a játék hogyan hasznosítható mindennapjainkban!
Látjuk, mennyire könnyítheti és nehezítheti egyszerre az egymás mellé rakott betűk sora, azt hogy kifejezzük magunkat. Ezért most próbáljuk meg ugyanezt fordítva. Rejtsük el mondandónkat, és a betűk egymásutániságából, illetve azok hiányából következtessünk vissza eredeti mondandónkra.
Híres emberek mondatait írjuk le úgy, hogy csak a mássalhangzókat adjuk meg. A magánhangzókat pontokkal jelöljük. Kérjük, fejtsék meg, hogy is szól a pontos idézet!
Ha még egy csavarást rakunk a játékba, már csak azt jelezzük, hogy a szavak melyik betűje mássalhangzó, és melyik magánhangzó.
Csavarjunk még egyet! Ha minden betűt megadunk, de csak ABC – be rendezve, könnyítésül viszont megadjuk az elrejtett két szó minősítését. Most csupa ellentétes értelmű szót kell keresni, úgynevezett ellentét párt!
1. AADEÉGGGNSYZZ
IV. Azonos alakzatok
A legtöbb nyelvi játéknak a hasonlóság, a hasonló alakúság az alapja, hiszen ezen alapszanak például a rímelések, félreértések és a szócsavarások. Induljunk el attól, hogy már a nyelv tanulásakor találkozunk olyan mondatokkal, amelyekben az egymás mellett álló, egymásra felelő szavak két – háromféle dolgot is jelentenek.
Fél alma valamitől fél?
A vár mire vár?
A fal mit fal?
A nyúl hova nyúl?
A fog mit fog?
A sír miért sír?
Tehetné fel akár gyermekünk is a kérdést! És elmagyarázni csak összefüggésében, azaz használat közben tudjuk igazán. Nehézségüket az is jelenti, hogy betűszámra azonos szavakról van szó. Könnyít a helyzetünkön, ha olyan szavakról beszélünk, amelyek csak akkor lesznek egyalakúak, ha az egyiket ragozzuk!
Has – a hasam hasad.
Tör – tör a török.
Vezet – vezet a vezető.
A sort Önök is könnyen folytathatják. De ezek csak véletlenszerű egymás mellé rendeződések. Hogy játék legyen, ismét több zseniális ember kellett hozzá! Az első Varjas János professzor volt Debrecenből (1721-86), aki 275 sorból álló verset alkotott csupa e betűvel! Őt Orosz Ádám plébános követte Egerszalókon a XIX. sz. elején, sok fogalom meghatározás származik tőle. Karinthy Frigyestől az elnevezés származik: Eszperente. Rájöttek, hogy a magyar nyelv kiválóan alkalmas olyan mondatok szerkesztésére, amelyben bizonyos magánhangzók egyeduralkodók. Az „e” hang volt erre a legalkalmasabb, és legtöbb lehetőséget adó, így a játék neve is belőle, és az eszperantó szó tréfás kiforgatásából alakult ki.
Kedvesem szenvedek. Egyebet nem tehetek.
De ez csak a kezdet volt, hamar megszülettek a játék továbbfejlesztett változatai is!
Barátság várának drága arany fala.
Illik is itt inni, szív iszik itt kicsint.
Oszoljon most gondom, hogy dolgom jól folyjon.
Uccu, fúrjunk tyúkhúst, a hústul újuljunk.
Szőlőtő örökös örömöm s ösztönöm.
Ürűtül ürüljünk, sült fürj-bürtül füljünk.
Csak a fantáziánk szabhat határt mondataink hosszúságának. De korlátozzuk ezt a fantáziát, és bizonyos feladatok megoldásával próbáljuk terelni alkotó képességeinket.
- jellemezzünk valakit csupa e-betűs szóval, csupa k - betűvel kezdődő szóval, csupa t betű nélküli szóval!
- egy adott mondatot fordítsunk át eszperentére
- készítsünk jelentéseket eszperentéül: időjárás-jelentés, bírósági jelentés, stb.
- Akrosztichon: Bartók: Bámulatos alkotóerejű, ragyogó tudású, operaházak kedvence.
Igen most már eljutottunk arra a szintre, hogy már akkor is hallunk valamit, ha érzékszerveink nem is jeleznek felénk. Ezt találóan „Agybrehm” –nek nevezte el valaki, mert mindenkiben van egy feltételes reflex, azaz szinte önkéntelenül is belehallunk valami más értelmet bizonyos szavakba – s ez remélem Önökre is jellemtő lesz, ha idáig eljutottak a leírtakban. Mire gondoltam?
cincér pincér
darázs garázs
víziló televízió
És még csak a magyar szavaknál járunk. Hát még akkor hogy megindul az agyunk, ha idegen eredetű szavainkat halljuk, amelyek már önkéntelenül is megmozgatják fantáziánkat, de véletlenül sem az eredeti jelentésére visszavezethetően:
Alias aljas (latin: más néven)
miniatúra mini
virulens virul
Próbáljuk most ki eddig szerzett tudásunkat! A most következő feladványokban mindig két különböző meghatározás szerepel, amelyek egy, vagy azonos, vagy azonos alakú szót próbálnak leírni, így könnyítve meg az Önök feladatát.
I. Azonos alakú szavak
II. Egy betű megváltozik
III. Ékezetváltással
IV. Két szomszédos betű helycseréje
V. Plusz betűvel
VI. Magánhangzócserével
VII. Kevesebb betűvel
VIII. Megcserélt szótagokkal
A játék egyik jellemzője, hogy mindig megpróbál elrugaszkodni egy kicsit a földi valóságtól, képzeletünkkel benépesítve nyelvi világunk amúgy sem egyhangú mezőjét. Már megint Karinthy Frigyesre kell hivatkoznunk! Ő jött rá (egy átmulatott és ki nem aludható éjszaka után felkelve), hogy milyen gubanc keletkezik az ember fejében, mikor egyszerre sok minden jut egy dologról az eszünkbe. De ez a gubanc olyan új szóösszetételeket is eredményezhet, amelyek összekapcsolására nem is gondoltunk. Mindez két szó betűazonos részeit összetolva lehetséges. Az már a játék része lesz, hogy olyan kérdést tegyünk fel, amely rávezet bennünket a megfejtéshez.
Tegyük mindezt ráadásként tematikusan összegyűjtve!
Züllött medve
Ha ráéreztünk a játék izgalmára, most próbáljuk ínyencek módjára ízlelgetni, a különböző keverési arányokat. Próbáljunk meg állatnevet állatnévvel összetolni:
kacsalogány
bikanca
békanári
riskagyló
macskakas
poloskandúr
rókatica
pulykappan
birkacsa
szarkardhal
kanárinocérosz
vöcsökörszem
denevércse
cápacsirta
bálnajád
De ne menjünk messzire, maga egy állatnév is tartalmazhatja egy másik nevét!
kacsa acsa (szitakötő)
kagyló ló
De menjünk messzibbre is! Ugyanis kettőnél több állatnevet is össze lehet rakni az eddigi szabályok szerint. Így alakult ki a leghosszabb is:
gidarucakócsagár (cakó = gólya)
A játékot ezek után szinte korlátlan módon tudjuk variálni, a legkülönlegesebb összetételeket alkotva így. Például állatneveket, tudunk összetolni
növénnyel poloskaktusz
bútorral békanapé
ruhadarabbal cápantalló
közlekedési eszközzel bálnaszád
Próbálják ki Önök is, képzelő erejüket! Hogyan folytatnák?
brácsa…
Ezt a játékot is lehet fordítva játszani. Ugyanis ha az a feladatunk, hogy olyan szavakat kell találnunk, melyek hasonlóképp értelmes kisebbekből állnak össze, csak fel kell kutatnunk szókincsünkből a legmegfelelőbbeket:
komposzt komp oszt
elviszem elvi szem
hullám hull ám
aggatom agg atom
Tegyük meg az első nehezítést! A hosszabb szónak két főnévből kell állnia!
kalapács kalap ács
karima kar ima
szemérem szem érem
cselló csel ló
A következő fokozatban a hosszabb szó csak igékből állhat!
szellő szel lő
görögtűz görög tűz
várfal vár fal
marad mar ad
Eddig a szavak, szótagok szabályosan kapcsolódtak egymáshoz, s alkottak új értelmes szavakat.
Az „Agybrehm”-hez hasonlóan kétértelmű szófolyamot lehet összeállítani szavakból oly módon is, hogy minden első szó második szótagja, egyúttal a következő szó első szótagja is!
sáskacsapatkóvályog
bútormadárdarabhazabálna
Mi a megoldás? Sáska – kacsa! A megoldás egy szólánc, amely biztosítja, hogy minden szótagunk egyben egy következő szó kezdetét is jelentse! Ez olyan egyszerű, hogy már a középkorban is népszerű játékok egész sora alapult ezen a kapcsolaton. A társas élet fejlődésével, a férfi és nő közötti kapcsolat rituáléjának kialakulásával, elterjedtek azok a játékok, amelyekben a társaság tagjainak egymás szavait kellett folytatnia egy bizonyos logikai mellett.
Ezek voltak az u.n. szekreter versek (a francia secret, titok szó után), amikor például valaki egy verssort vetett papírra, azt lehajtotta, hogy ne lehessen elolvasni, de megadta a rímet a következő verssorhoz. Akire rákerült a sor, megírta a verssort az előírt rímmel, majd ő is egy kötelező rímet írt fel. Állítólag nagyon bevált az udvarlásnál, az üzenetek átadásának bevált módja lett.
Később elmosódtak a határok és a játékos kedvtelésből komoly művészi alkotások is, születtek, amikor két költő valamely témát közösen verselt meg. A neveket Goethe-től Arany Jánosig lehetne sorolni, akik csak úgy sort-sort alá írtak a maguk mulatságára. A mi szerencsénkre pld. Goethe Xéniák c. költeményei a világirodalomban is helyett kaptak (Schillerrel közösen). És születtek komolytalan alkotások is, az u.n. centók (harlekin száz darabból összefércelt ruháját nevezték így), már az ókorban kísérleteztek azzal, hogy Homérosz és Vergilius verssoraiból új költeményeket állítsanak elő, és későbbiekben is többnyire népszerű költők munkái estek a centógyártók áldozatául.
A tizenkilencedik-huszadik század művészei már csak agytornának használták, amikor a szóláncot előre meghatározott keretek közé terelték. Eredete a kávéházzal együtt megszülető irodalmi körök játékából, a szópókerből eredeztethető, amelyek lényege egy fogalomkörön belüli szógyűjtés összeállítása (pld. H betűvel kezdődő zeneszerző). Elismert rekorder volt például Kellér Andor, aki B betűvel 300 nevet írt le. Amikor ezt megunták, fordítottak egyet a szabályokon. Híres embereket az előző név utolsó betűjével kellett folytatni, majd jöttek a szótagláncok és különböző vadhajtások. Hamar rájöttek például, hogy híres emberek nevéből is készíthető ilyen szólánc, mert sokuknak a vezetéknevük is keresztnév. Például, kezdjük Rózsa Sándorral
Sándor Móric (ördöglovas) – Móricz Zsigmond – Zsigmond László (történész) – László Fülöp (festő) – Fülöp Zsigmond (színész)
Az egyszerűség kedvéért összetett szavaknál is hasonlóan járhatunk el:
asztalláb – lábfej – fejfa – fakanál – kanális
De város vagy helységneveink is alkalmasak a játékra:
Kupa – Patak – Takta – Tahi – Hidas
Nyíregyháza – Zamárdi – Diósgyőr – Győrszentiván és így tovább.
Szófolyam alakítható ki úgy is, ha a szavak egy-egy betűjét változtatjuk meg fokozatosan, míg teljesen más jelentésű szóhoz nem érkezünk. Hogyan lesz a BÁL-ból TOR?
BÁL – BÁR – BOR - TOR
RUM – ból BOR
A játék eredete azonban szintén érdekes. 1789 januárjában Lewis Carroll (alias Charles Lutwidge Dodgson), természetesen az Alice könyvek írójáról van szó, levelet kapott, hogy karácsonyi unaloműzésre készítsen feladványt olvasóinak. Ekkor tette közzé Doublets-nek (szópároknak) nevezett játékát a Vanity Fair magazinban. A játék akkora sikert aratott, hogy Carroll egy könyvet adott ki, amelyben összesen 1400, egyenként 3-6 betűs ellentétes szópárból álló lánc szerepel. Jegyezzük meg, hogy Carroll eredeti foglalkozása matematikus volt, és az oxfordi kollégium tanára.
Láthatjuk egyetlen betű megváltoztatása végzetes következménnyel járhat, a történelem során pedig már fővesztés is járt ezért(1671-ben Bónis Ferenc a császár ellen felkelésre készülő Kassaiaknak azt írta: küldök élést -élelmiszert-. A felkelés leverése után Bónist is perbe fogták, mert élest -lőszert- küldött a felkelőknek), esetleg nevetséges félreértések támadhatnak. Szilveszterkor mi is jól szórakozunk a bemondók, riporterek bakijain. Most tegyük ezt szándékosan!
Ha egy betűt megváltoztatok
Goldoltam egy szót, ha egy betűjét megváltoztatom … lesz belőle. Az első szót kimondjuk, a továbbiak kitalálása a feladat maga! Az eredmény ismét egy szólánc lesz!
Ragadozó madár sas
Fém vas
Tejtermék vaj
Világtalan vak
Kecske bak
Hízelgés bók
Puszi csók
Vonal csík
Alföld sík
Vágány sín
A folytatást Önök is elvégezhetik!
Ha a fenti szavakra pillantunk, akár ha egy verssor szóvégi rímjeit olvasnánk. Amikor egy költő versírás közben a sor végéhez érkezik, maga is keresgélni kezd a megfelelő szó megtalálásához.
Nézzünk egy példát: Titok - tatok
taták
tatik
tátik
tutik
Próbáljuk magunkban ízlelgetni a szavakat. Pap Ferenc jött rá, hogy milyen nagy szükség is lenne egy rímszótár megalkotására. 1969-ben jelent meg először:
A magyar nyelv szóvégmutató szótára
A magyar nyelv értelmező szótárának szavait betáplálták a szerkesztők egy számítógépbe, amely aztán hátulról visszafelé szerkesztette betűrendbe a szavakat, és azokat betűrendbe állították. Azaz ha valaki meg akarja találni a reflex szó közelijeit, az X-hez kell lapoznia, és a következőket találja:
x
bórax
ex
index
árindex
kódex
párbajkódex
illemkódex
reflex
komplex
exlex
nikotex
Ebből a sorrendből is kiderül, hogy a sorrendnél a hátulról számított összes betű figyelembe lett véve. Ha kiművelt szemeinkkel végig pásztázzuk a fentieket, remélem Önöknek is két egyszerű játék jut az eszébe!
I. A szavakat ömlesztve adjuk át, és sorrendbe (hátsó betűrendbe) kell állítani Őket!
II. Mi egy szót adunk meg, a két szomszédját kell megtalálni! (Illemkódex – Reflex – Komplex)
? Murok ?
A szótár végén összesített adatok mutatják, hogy egyes 2 – 3 – 4 betűs végződések hányszor fordulnak elő a szótár címszavaiban.
A két betűre végződő szavakból, az alábbiakból van a legtöbb:
IK 3480
ÁS 3316
ÉS 2138
ET 1367
ÍT 1194
OS 1123
ÁL 1116
NY 1114
ES 1025
OL 1015 és akkor még csak az ezreseknél tartunk
Nagyon érdekes a három betűre végződő szavak sorrendje is:
DIK 1878
ZIK 870
TÁS 851
SÉG 753
SÁG 694
TÉS 616
LÁS 605
SZT 431
ÉNY 424
ZÁS 413 hát igen, az IK-re végződő szavak nyerték ezt a versenyt, méghozzá elég fölényesen? Ezek után már nem is meglepő a négy betűre végződő szavak listája!
ODIK 754
EDIK 524
ÓDIK 271
TLAN 265
TLEN 250
ÍTÁS 239
ATÁS 206
ALOM 202
IKOS 200
ASZT 200
És még egy érdekesség. Kiszámították, hogy a legtöbb szavunk nyolc betűs, és pontosan 8662 van belőlük. A második helyre a kilencbetűsök csúsztak, 8267 szóval. Ez ismét egy játék lehetőségét csillantja fel előttünk. Válasszunk most ki, ugyanis egy közepes szóhosszúságot. Ötbetűs szavunk kereken 4271 van. Tegyünk egy kísérletet arra, hogy csak bizonyos számú betűt adunk meg, az ötből, s az önök feladata megállapítani, hogy hány szó is húzható erre a vázra.
K . R . M
Tegyünk egy kitérőt a nevek világa felé. Legyen a neve monogram játék. A játékban mi csak a nevek kezdőbetűit adjuk meg, a nevek összegyűjtése az Önök feladata! Próbáljuk csak ki a K. F. betűkkel:
Karinthy Frigyes, Karikás Frigyes, Kölcsey Ferenc, Korányi Frigyes, Kazinczy Ferenc, Karinthy Ferenc, stb.
Ha idáig sikerült eljutnunk, feladványunkban most az ABC betűit adjuk meg. Feladványunk kitöltése attól nehéz, hogy híres emberek elő- és utóneve is ugyan azzal a betűvel kezdődik.
AA.
V. Szóképek játékai
Foglaljuk röviden össze az eddig megismerteket. Életünk során minden probléma, megoldandó feladat elvégzésével együtt, saját magunk szórakoztatására egy játékot is életre hívtunk, amely a társadalmi fejlődés folyamán velünk együtt formálódott, változott vagy öltött új formát. A gondolatok és üzenetek átadásához megszületett a beszéd és az írás képessége: A szavak formájának, alakjának is rengeteg jelentése született, amely képessé tett minket a legkifinomultabb dolgok átadására is. Kialakult a mai is használatos szókincsünk, amely az óta is állandóan változik. Azonban a szavak elmondásában dallam, kiejtés és hangzásbeli különbségek alakultak ki, így azonos alak mellett teljesen ellentétes jelentések húzódtak meg. Új szavaink a régiből alakulnak ki, alakulnak át. Ezt az átalakulást követhetjük nyomon játékos formában, ha a szavakhoz betűket teszünk hozzá, illetve veszünk el, vagy szavakat próbálunk összehozni, összerakni egymással.
Elérkeztünk egy nagyon fontos emberi képességhez. Saját magunkat figyelve is észrevesszük, hogy szeretnénk képekben megfogalmazni mondandónkat a hallgatóinknak, ezzel is próbálva minél jobban megértetni magunkat. Hasonlatainkat a természetből próbáljuk átvenni, hogy minél meggyőzőbbek lehessünk, hiszen gondoljuk, így már csak rádöbbenek mások, miről is beszélünk. Az úgynevezett szókincs játékok bizonyos dolgok hasonlóságán alapulnak. Vegyük a legegyszerűbbet, saját testünket. Fejlődésünk során, saját megfigyeléseinkre hagyatkozva, minden egyes testrészünket leírtuk (jellemeztük) már valamilyen szóképpel. Próbálják ki Önök is tudásukat!
köröm …
Más területek is számtalan példát hozhatnak. Gyűjtsünk hasonlóakat az épületek környékéről. A ház és hozzátartazóinak számtalan olyan szava van, amelyek nevében testrészek bújnak meg:
ablakszem
ajtósarok
csuklós vasszerkezet
könyökcső
létrafog
oszlopfő
tetőgerinc
villanyvezeték erei
Egyes testrészeink jelentőségét az is jellemezheti, hogy hány szóösszetételben szerepelnek. A fejünk az egyik leggyakrabban használt. Mert írjuk is csak le, hogy tárgynak van feje szóhasználatunkban:
gyufa csavar szög
kalapács bot hagyma
répa gabona mák
gomba kút ágy
hogy csak a legismertebbeket soroljuk fel.
Így önállóan, nagyon jól felépített szavakról van szó. A gyakorlatban azonban a legszélsőségesebb helyzetek is előfordulnak, s ekkor derülnek csak ki igazán milyen szavakat is alkottunk! Vegyünk a példát: ha két ember sokáig és kitartóan szemezik egymással, miközben heves indulatok zajlanak közöttük, ezt farkasszemezésnek nevezzük. Ha tegyük fel két állat teszi ugyanezt, akkor a következőt mondjuk?: Két kakas farkasszemet néz. De sorolhatjuk a példákat tovább:
Mészáros húst árul.
Komorna vidám.
Fogorvos ujjat húz valakivel.
Ólomcső vastag.
Nő fogy.
Székelyek ágyúznak.
Villamos késik.
Csupa csupa képzavar lesz belőlük. Karinthy Frigyes hasonló furcsaságokra figyelt fel különböző foglalkozásoknál. Rájött, ha azt akarja leírni, hogyan is beszélnek az egyes foglalkozások képviselői, hajlamosak vagyunk nagyon képletesen beszélni.
Ki hogyan beszél? Birkózó félválról
Borbély habozva
Bukott diák ismétlésbe bocsátkozik
Andersen mesésen
Ebtenyésztő kutyafuttában
Folyamőr mint a vízfolyás
Üveges átlátszóan
Rab zárkózottan
Mulatt kétszínűen
Részeg tétován
Szakácsnő velősen
Vegyész maró gúnnyal
Ha a fentiek jellemzőek, azaz a szavak visszautalnak az eredetükre, akkor ez fordítottan is alkalmazható, és ez ismét egy játék alapja lehet. Ha használhatjuk a fentiekre, hogy képletesen beszél, akkor fokozottan használhatjuk ezt költőinkre, akikre jellemző lehet, hogy a költeményeikben elhangzó: képek, igék és tárgyak milyen gyakorisággal és milyen sorrendben követik egymást. Erre építve, csak a szóképeket (vagy neveket) sorolunk fel egy jellemző versükből, ebből kell visszakövetkeztetni alkotójukra. Reméljük érdekes fejtörésre adunk módot!
Ki a költő? Verseiben szerepel:
Természetesen gyűjthetünk mást is. Például színeket (és más feltűnő, jellegzetes tulajdonságokat) szoktunk emlegetni hasonlat vagy összevont kifejezés formájában is. Először próbáljunk meg gyűjteni a fentieknek megfelelő hasonlatokat és belőlük képzett kifejezéseket!
Fehér, mint a hó. Hófehér.
Kék, mint a szilva. Szilvakék.
Piros, mint a vér. Vérpiros.
Fekete, mint a korom. Koromfekete.
Kemény, mint a kő. Kőkemény
Édes, mint a méz. Mézédes
Gyors, mint a villám. Villámgyors.
Ha a fenti logikát követjük, magunk is alkothatunk furcsa szavakat!
Mély, mint a kút. Kútmély.
Tiszta, mint a pohár. Pohártiszta.
Ritka, mint a fehér holló. Fehér hollóritka.
Keserű, mint az epe. Epekeserű.
Mély, mint a tenger. Tengermély.
Tevékenységünket most már nyugodtan nevezhetjük népköltészetnek. A forma alapján ugyanis eljutottunk a szólások és közmondások világához, ahol nagyon kifinomult módon, szinte mindenre volt hasonlat, jellegzetes leírás, képi megjelenítés, mintegy összefoglalva a népi bölcsességek sok évszázados tapasztalatait. Feladványunkban most mi is innen merítünk. A milyen, mint a micsoda vázra építve, rengeteg szóláshasonlat születet, egy formára akár nyolc módon is tudunk válaszolni.
Próbálja ki Ön is, hány szólásmondást ismer!
Úgy néz, mint …
Ha már minden egyes testrészünket, cselekedetünket és viselkedésünket hasonlítottuk már valamihez, előbb utóbb eljutunk a saját nevünkig is. Ha elgondoljuk, nem is volt ez olyan egyszerű feladat! Az egyre növekvő számú famíliának olyan nevet találni, ami csak ezt a családot jellemzi, mégis egyéni és testre (nemre) szabott, esetleg még jellemző is legyen, valljuk be nem könnyű egy bizonyos mennyiség után! Szerencsére őseink, ezt is játékos feladatnak fogták fel, és egy idő után nagyon elragadta őket a fantáziájuk. Nézzük csak meg, hogy mennyi variáció, változatosság és játékosság található sima családi neveinkben is!
mondjunk neveket népnévvel Magyar Zoltán
mondjunk neveket foglalkozás névvel Takács Gábor
mondjunk neveket azonos betűre kezdődően, vagy végződően
Bartók Babits Berkesi Petőfi Galgóczi Radnóti
mondjunk neveket állatokkal kapcsolatosan Sas József
mondjunk neveket, amelyben az utónév rímel a családnévvel Sarolta Zsarolta
mondjunk neveket, amelyek intarziaként mondatban rejtőznek
(Az elnevezés az intarzia szóból ered, mely fa-berakást jelent, ahol egy faanyagba egy másik fajta fából készült minta van beillesztve)
Darwin meghalt fiatalon, de szelekciós elmélete örökké élni fog. Londesz Elek
Magát égi kar inti, frigye sikerülni fog! Karinthy Frigyes
mondjunk neveket, amelynek betűit átcsoportosítva új neveket kapunk
Itt érdemes néhány szót szólni néhány intarziás remekről. Kun Erzsébet találmányai az alábbiak.
Egyikben a másik
Olyan kétszavas szövegek, amelyeknek egyik szavában teljes egészében szerepel a másik.
drága gárdanadrág finnyás finn
talán általánosít sebes eb
konok rokonok fürge ürge
vitás naivitás kemény mén
Szótörés
Olyan szavak, amelyek kettétörve is értelmes fogalmat adnak, ha tört darabjaikat fordítva rakjuk össze: csatangol angol csat lomha halom
jutalom alom jut Zánka kazán
kalapács ácskalap Márti tímár
karima imakar Betti Tibet
Ennyi szó és szótagcsavarás után már csak a szavak ízekre (betűkre) szedése maradt számunkra. Ezt a játékot pedig anagrammának nevezik Az anagramma a szójátékok egy fajtája, melyben értelmes szavak vagy mondatok betűinek sorrendjét úgy változtatjuk meg, hogy az eredmény szintén értelmes szó vagy mondat lesz.
A szó a görög ana (vissza) és grafein (írni) szavakból keletkezett. Az idők folyamán mágikus jelentőséget kapott, hiszen úgy tartották az alkotott szó, mintegy értelmezte magát az alapszót, pontosabban az új szó fejezi ki az adott fogalom mélyebb lényegét, amelyet a köznapi köntös, az avatatlanok szeme elől eltakar. Így az a hiedelem kísérte, hogy a névből kiolvasható titkos értelem meghatározza a név viselőjének tulajdonságát, sorsát, életútját. Az anagrammatörténelem során a játék lassan elvesztette eme misztikumot maga körül, de a századok során egyre szenvedélyesebbé vált. Ismét egy magyar nevét kell megemlítenünk, Sebestyén Gábor (1794-1864) tartja ugyanis a világrekordot. Bartakovics Béla nevére kereken 5068 anagrammát gyártott. Most mi is feladunk néhány kész anagrammát, amelyekből foglalkozásokat, városneveket és híres embereket kell visszakövetkeztetniük. Jó szórakozást!
I. Foglalkozás I.
II. Foglalkozás II.
III. Városaink I.
IV. Városaink II.
V. Híres ember
Reméljük e kis útmutató során Önök is rájöttek arra, hogy nyelvünk és szavaink állandó művelésre, csiszolásra szorulnak, és erre a játékok az egyik legalkalmasabbak. Tegyék még egyszer próbára magukat és nyelvi edzettségüket az alábbi játékok segítéségével. Kívánunk hozzá sok meglepő fordulatot, rácsodálkozást és pofon egyszerű magyarázatokat!
I. Első és utolsó betű nélkül
II. Elől és hátul két-két betű nélkül
III. Elől és hátul három-három betű nélkül
IV. Felhívások, feliratok
V. Szóban töredék palindrom I.
VI. Szóban töredék palindrom II.
VII. Szóban név intarzia
VIII. Szóban városnév intarzia
IX. Szóban állatnév intarzia
X. Szóban folyónév intarzia
1. Moha medvén ül
1. A Bülbül, a Csalogány és a Fülemüle között?