Rejtvény költészet
Olyan vers, amelyben magánhangzóként kizárólag „e” és „é” betű szerepel.
Példa: Egyszer Berkes Etelke,
Berkes Eszter gyermeke,
Elment reggel Szentesre,
S engem lepett meg este.
Másképpen képversnek is hívják, ha a költő vizuálisan is hatni akar az olvasóra. Ekkor a verssorokat tetszés szerinti formában helyezi el, így az elolvasás is valóságos rejtvénnyé lesz.
Példa: Örkény István: Zászló
Magyarország
Magyarorszá
Magyarorsz
Magyarors
Magyaror
Magyaro
Magya
Mag
M
M
M
M
M
M
M
A magyar nyelv rendkívüli hajlékonysága folytán, ige nélkül is ki tudjuk magunkat fejezni.
A feladat tehát, ige nélküli vers írása.
Példa: Bilincs között a hatalmas
Tömlöcében szegény rab,
Kinek élete siralmas,
Nálam hányszor boldogabb?
A szövegben értelmes szavakat rejtünk el. A feladat ezek megtalálása.
Példa: Te csalfa lány
Többé talán
Érted magammal nem csatázok
Hidd el, találkát nem kívánok
Hívó rímre egy magánhangzó váltással kialakult rím válaszol.
Példa: Egy hívő és egy eretnek
Feles földön aratnak
Révbíró Tamás ötlete a már kigondolt szó párról (Ezek mássalhangzói egyeznek csak a magánhangzók cserélődnek bennük) meghatározást adunk és közöljük a megfejtés felét
(a mássalhangzókat).
Példa: T N SZ K T T = Ifjú marhahímet, titokban máshova szállító egyén, aki Björn, Borgot és Taróczy Balázst is taníthatta volna.
Tinószöktető
Teniszoktató
A hívó rímre felelő szavak kezdőbetűjének felcserélése a cél.
Példa: Bécsi porom –Pécsi borom
Lázas Hódít –Házas lódít
A hívó rímre egy idegen nyelven írt rím válaszol.
Példa: A borbély nyugtázta egy sóhajjal,
Hogy a padló tele van Shaw-hajjal.
A hívó rímre ugyanaz a rím felel, csak a szóközök helye tolódik el.
Példa: Winetou az apacs írta
Szépen dalol a pacsirta
10. Scharade
Verses talány.
Példa: Kísérek mindenkit, álmában és ébren,
Csak két szélsőséget: gyermeket és vént nem.
Három első tagom gyógytárban is kapod
A többi szertelen nevez sok anyagot.
Megfejtés: Szerelem
11. Számvers
Meg kell fejteni, hogy a versben leírt esemény mikor történt vagy maga a vers, mikor íródót.
Példa: Mátyás Innepe éljen, urunk tisztelt neve napja.
Vetve, nevetve a bajt, éljen örülve Radics!
Megfejtés: római számok összeadása után: 1833
12. Szonett játék
Előre papírra vetett rímekre kell verset megalkotni. Minél lehetetlenebb szópárokat adunk, annál mulatságosabb a játék és a születő vers.
Példa: Vásárhelyi daloskönyv (1600) Megfejtés:
…. deres ló Margit asszony deres ló,
…. abba jó Ritkán válik abba jó,
…. domború Csecsi, fara domború,
…. rossz dolgú Azt mondják, hogy rossz dolgú!
13. Tichonok
Ha egy vers sorainak vagy szakaszainak
első betűiből értelmes szó vagy név alakul ki: akrosztichon,
ha a sor utolsó betűiből alakul ki a szó: telisztichon,
ha a középső betűiből: mezosztichon
Példa: James Joyce: Ulysses
Poétáknak ajkain
Oly sok dísszel cseng a rím,
Legyen nekik kéj a kín:
Drágább, mint a baldachin,
Itt vagy. A világ enyim.
14. Tologatósdi
Betűtologatással jutunk el a megfejtéshez..
Példa: Boris te ! Nem Ámor ostoba
Nyila zörömböl. Csője
Megfejtés: Bor istene! Mámoros tóba
Nyíl az öröm bölcsője
15. Végig rím
A betűk sorrendje változatlan, csak a szóközöket változtatjuk, így alakítjuk a sorok értelmét.
Példa: Ah, ideges, ősz akadt.
A hideg eső szakadt.
Hosszú irodalmi művek verses, rímes zsugorítása.
Példa: Carmen: Egy káplár kíséri Carment,
Ahová egy csempész kar ment.
Hát a vége jót hoz-é?
Nem! Elrontja Don José!
Az egyes szavak betűinek száma megadta a PI sorrendszerű jegyeit.
Ezek az úgynevezett emlékeztető szövegek.
Példa: Itt a mező a határ, .
Sárgállnak és dőlnek búzák,
Kis virág piroslik.
18. Vershegesztés
Játékunkban több vers sorait rakjuk szinte észrevétlenül egybe és így kell kitalálni, kik a sorok költői és honnan, melyik versből származnak az idézetek.
Példa: Sűrű sötét az éj.
Fecseg a felszín, hallgat a mély.
Mint rabcsillagra, figyelek reád,
Fáradt vén paraszt.
A szívem egy nagy harangvirág
Megcibálom azt
Homlokod sárgult, lázas a szemed,
Mert úgy imád, mert úgy szeret.
Megfejtés: Arany J.: V László - József A.: A Dunánál
Szabó L.: A 26. év, 47.sz. szonett - Tóth Á.: Április
Ady: Tisza parton – Tóth Á.: Április
Ady: Menekülj, menekülj innen – Ady: Vallomás
Karinthy Frigyes ötlete nyomán a feladat olyan értelmetlen versek írása, amelyek csak a vers ritmusát és hangulatát adják meg, de semmi értelmük.
Példa: Karithy Frigyes: Fájdala
A pő, ha engemély, kimár,
De mindegegy, ha vildagár…
mert engemér minden bagul,
Mint vélgaban a bégahur.
De játszható bármilyen szöveg paródiájaként, itt a cél, hogy meg kell fejteni, mit is hallottunk tulajdonképpen. Lehet ez felszólalás, köszöntő, ünnepi beszéd, stb.
Jól ismert versek kezdősorait ismertetjük. Kérdésünk! Kik a versek alkotói, és mik a versek címei?
Példa: Vitézek! Mi lehet
A napnak hanyatlik tündöklő hintaja
Itt az írás, forgassátok
Túl a mezőn, túl a hazán
Megfejtés: Balassi B.: Egy katona ének – Csokonai V. M.: Az este,
Kölcsey F.: Vanitatum, vanitas – Vörösmarty M.: Zalán futása
Melyik műben hangzanak el?
Példa: De hol van a tavalyi hó?
Vajh ki ő és merre van hazája?
Mi lehet ez széles föld felett, szebb dolog a végeknél?
Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
Megfejtés: Villon: Tűnt idők szép asszonyai
Vörösmarty: Szép Ilonka
Balassi: A végek dicsérete
Vörösmarty: Zalán futása
22. Versidézetek
Milyen állatról van szó?
Példa: Nyúlj hozzá, és úgy undorodik,
hogy magába zsugorodik,
nem tűrve, hogy szarvait -- megérintsd.
Bárhol lakik, maga lakik,
senkivel sem közösködik,
önmaga kincse: az pedig – elég kincs.
Ki a múzsa?
Példa: Ez a világ nem kell már nekem
nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most én mellettem,
egészséggel, édes lelkem.
Melyik tájról, városról van szó?
Példa: Itt tűzé föl piros zászlaját a
Szabadságnak Zrínyi Ilona?
A szabadság hőseinek tanyája
Íme, íme most rabok hona.
Melyik történelmi eseményről van szó?
Példa: Munkát! Kenyeret
Munkát! Kenyeret
Jön a tömeg, a tömeg!
Mint a megriadt legyek,
röpülnek róla a kövek.
Költők egymásról.
Példa: Erdélyt siratta és az égre gondolt,
Nyájas panaszt, jámbor vigaszt koholt,
nagy fejedelme már régen halott volt,
és gúnyája és kedve is kopott.
És a lehetőségeket még lehetne sorolni.
Megfejtés: William Cooper: A csiga
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála – Losonczi Anna
Petőfi Sándor: A munkácsi várban - Munkács
József Attila: Tömeg – 1930. szeptember 1. pesti munkástüntetés
Juhász Gyula: Mikes Kelemenről
23. Mit csinál a kicsoda
A játék Karinthy Frigyes nevéhez fűződik, aki Kosztolányi Dezső kérdésére válaszolt:
Micsináltam a micsodába – Befordultam a konyhába
Micsináltam a micsodára – Rágyújtottam a pipára.
A játék alapfeltétele a pontos kérdezés, azaz, hogy minden egyes szóra helyes kérdőszóval kérdezzünk, így könnyítjük meg a válaszadó dolgát, aki így mintegy a vers ritmusát is érzi, a kérdés ritmusából.
Példa: Micsinál a kicsoda a micsodán,
meddig micsinál a micsodája.
Megfejtés: Megy a juhász a szamáron,
földig ér a lába.
24. Vers rendelésre
A játékvezető találomra kijelöl egy témát és a témakörbe vágó néhány kéttagú szót, a társaság pedig megállapodik a versformában. A játékosok egyesével ajánlatott tesznek
rímnek valónak, ezek közül a legjobbak újra felkerülnek a papírra. Ezután mindenki saját maga megkezdi a megadott rímekkel a 6-12 szótagos sorú versmegalkotását, amelyben egy kis cselekményt kell kibontani. A legfrappánsabb vers győz, amit természetesen egy ideiglenesen zsűri dönt el.
Több szerzővel című változatában, az első játékos leírja a maga sorát, majd lehajtja a papírt, hogy a sor fedve legyen, és a rímszót megismétli oldalt vagy a hajtáson. A következő játékos erre rímelő sort ír.
Találd ki című változatában a játékvezető egy ismert verssort ír fel. A játékosoknak megadja a vers szótagszámát és egyik rímjét. A feladat, ezek alapján soronként megírni a verset.
25. Természetes szavalóiskola
A játék lényege, hogy a játékvezető által megadott foglalkozású személy helyzetébe
képzelve magát, kell a játékosoknak egy megadott verset elszavalnia. Könyvügynök – fejvadász – bohóc –rendező király – tűzoltó stb. Cél a vers szellemével minél ellentétesebb foglalkozású személy megtalálása, akinek a szájából furcsán, így humorosan hathat a vers.
Egy vers idézetet ismertetünk, amelyben azonban hiányok találhatóak. A feladat a hiányzó szavak pótlása. A helyesen beírt szavak száma alapján értékelünk.
Példa: Vörösmarty Mihály: Rossz bor
Csapláros, …….. keverő
Ne ……, jobb bort adj elő.
Cudar bíz ez, de ám ……,
Hiszen ….. költők vagyunk.
Megfejtés: méreg – pislogj – igyunk - magyar
A skandálható verseket szedegetünk szét verslábakra, és a részeket összekeverjük. A feladat, ezekből a törmelékekből összeállítani az eredeti verssort, megfejtve, hogy melyik költőről és a költő melyik verséről van szó.
Példa: Csősé – mályban – günkhol – régidi – késela - zéjiho
Gállék – dékei – várame – denhuszt – busdüle - nakrom
. Kéneme – lides – régisze – sedtek –semlék – téktii
Bádoge – hócsepe – kásás – reszmár – részgeta - roskada
Megfejtés: Vörösmarty M.: Zalán futása – Kölcsey F.: Huszt
Radnóti M.: A la recherche - József Attila: Flóra
Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék
Régi, szelíd esték, ti is emlékké nemesedtek
Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már
Az első játékos egy ismert vers valamelyik sorát mondja el. A második játékos egy verssorral válaszol, de olyannal, amelyben szerepel az előző verssor egy szava (bármilyen formában). Minden passzoló mínusz pontot kap. Egy bizonyos számú kör után a legkevesebb mínusszal rendelkező játékos nyer.
Példa: Itt születtem én, ezen a tájon
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent
Akik még nem tudjátok, most megtanulhatjátok
Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul
Megfejtés: Petőfi S.: Szülőföldem - Radnóti M.: Nem tudhatom …
Petőfi S.: Föltámadott a tenger … - József A.: Születésnapomra
A játékvezető egy ismert vers képeit, igéit, jelzőit, stb. sorolja fel. A játékosok feladata, hogy ezek alapján találják ki melyik versről is van szó!
Példa: Lehúnyja, lehúnyja, alszik,
Lehajtja, alszik, alszik,
aluszik, szendereg, csönget,
Megfejtése: József Attila: Altató
Lehúnyja kék szemét az ég,
lehúnyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét –
aludj el szépen, kis Balázs.
Versidézett helyett a szavak értelmezését adjuk meg (értelmező szótárból). Ebből kell kitalálni a teljes idézetet.
Példa: Élete delelőjén túllépett
Urasági beosztottak, akiket éhbérért foglalkoztattak
Az ember születése és halála közötti időszak
Egy bizonyosból a legjobb
Valaki egy bizonyos távolságra vitte
Mérését a nap hold váltakozása adja
Felhők által okozott elsöprő energia
Megfejtés: Csizmadia Sándor: Öreg cselédek
Öreg cselédek. Életük javát
Elhordta az idők szele;
A játékvezető egy meg nem adott kód alapján olvassa fel a részleteket a versből vagy
irodalmi műből. A játékosok feladata a szöveg eredeti alakjának a megfejtése. A kód lehet:
a. a mondatot háromszavanként olvassuk fel
b. a mondatot a szavak fordított sorrendjében olvassuk fel
c. a mondatot ellenkező jelentésre fordított szavakkal olvassuk fel
Példa: Itt – ezen – szép – város – mintha – vón tele – dalt – cserebogár
Úgy – innen – gyermek – ember – meg – húsz – megrakodva – húsz – lejár – cserebogár
Megfejtés: Petőfi Sándor: Szülőföldem (minden 3. szó, névelő nélkül)
Hosszabb verses művek 10 apró részletét olvassuk fel és ez alapján a mű íróját, és címét kell megfejteni. Ha már az első sor után rájött valaki, 10 pontot kap, de minél később fejti meg, egy - egy ponttal mindig kevesebbet kap.
Példa: a levegő meg se rebben
a vad alszik a berekben
most a nap megáll az égen
itt az ég a földet éri
gondolatom messze téved
s minden olyan mozdulatlan
nap alattam, nap fölöttem
mi megyünk-e ,vagy a felhő.
Mint az árnyék, leng a csónak
csak mese, csalódás, álom? Megfejtés: Vajda János: Nádas tavon
Vers részleteket olvasunk fel, amelyeket össze kell kapcsolnunk az előre kiosztott papíron pontokban felsorolt országokkal, korokkal, történelmi személyekkel, vagy történelmi eseményekkel (természetesen nem az elhangzás sorrendjében). Minden egyezés pontot ér.
Példa: Pest utcái között rohanó nép, puskalövések,
rendőr, tört üvegek, népszava, forradalom.
Iszonyú dolgok mostan történűlnek,
Népek népekkel egymás ellen gyűlnek
Megfejtés: Babits M.: Május 23 Rákospalotán
Ady E.: Krónikás ének 1918-ból
Itt verssorokat és közmondásokat keverünk össze úgy, hogy azok szétválasztása a játékosok feladata legyen. Meg kell állapítani, hogy melyik verssor és melyik közmondás, és hogy a verssor kinek, melyik verséből származik.
Példa: Mert oly göröngyös, oly kemény az út,
Az ember annyi sivatagra jut.
Előtted az út, utánad a kút!
Mint befogott ló a száraz malomban,
Nem tudva megnyugodni sorsodon.
Szegény sors az, melynek irigye nincs.
Megfejtés: Petőfi S.: Hazámban – Közmondás: menj utadra
Vajda J.: Az állatkertben
Közmondás: akinek rosszul megy, nem irigylik
Két, három és négysoros szövegekben az utolsó sor záró szavát nem írjuk ki, a visszhang feleletet ki kell találni.
Példa: Kivirágzik a dália
névnapodra, ……..
Csak hallgat és olyan méla
maga elé bámul ……
Megoldás. Amália - Béla
A rímeket elrontjuk úgy, hogy ne csengjenek össze az előző sor végével. Lényeg, hogy a hallgató ne azt a rímet kapja, amit vár.
Példa: Rászól egy kufár a kofára
Holnap esel, majd…
Ó szent Márkus – gondolám…
elmerül a …..
Megoldás: hanyatt - dereglyém
A játék lényege, hogy a kancsal rímet kiegyenesítjük és minél meglepőbb, merészebb a torzítás, annál nagyobb lesz a hatás. Itt csak a magánhangzók maradnak a helyükön, vagy a magánhangzók darab száma nem változik.
Példa: Vendéglőben – A szomszéd asztalnál négyen ültek
Előttük ízes húsok tornyosültek
Konyhadal - Gyakori a szakácsváltás
Torkon csíp a kaparmártás.
Úgy alakítjuk ki a rímet, hogy egy szót kettémetszünk. A szó első része lesz a rímelő szó, a második rész a következő sorba kerül.
Példa: Ez mesterem főműve
Dicsekszik a kömüve
s.
Elpilledt Sára
Nem mászik, fára
dt.
A verssor közepe és vége cseng össze egymással.
Példa: Ez lesz az ítélet, s ez után kezdődik az élet.
vagy
A magasságban Istennek dicsőség, a földön áldott békesség.
A feladat: hogyan írt volna meg egy verset egy másik ismert költő.
Példa: Szeretnék szántani,
Hat ökröt hajtani.
Ha a rózsám jönne
Az ekét tartani. Megfejtés: Csokonai V. Mihály átiratában
Lillám, barna szépem Ébredj, itt vagyok!
Phöbus már az égen Fényesen ragyog.
Borcas elült már, Kikelet van, ím
Már a ménta künn vár Meg a kankalin. és így tovább
Tíz, előre rögzítet szó segítségével kell verset írni, esetleg rajzott készíteni.
Példa: Szavak:
kutya– kántor – tégla –csörögefánk –rózsaszín –
tündöklő – lófrál - zeppelin – potyka - esik .
Megfejtés: Weöres Sándor megoldásában
Kántor lófrál a kutyával
Tégla esik rózsaszín. Tündöklő, mint csörögefánk
Potykaforma zeppelin.
Olyan verseket kell írni, amelyeknek minden szava, az ABC rendjében a követkő betűkkel kezdődik (lehet a sorkezdő sor is csak).
Példa: Arany alma ághegyen
Bari bég a zöld gyepen Cirmos cica egerész
Csengő csikó heverész
Tárgyak, nevének esetleges összehordása a tréfa kedvéért egy versben.
Példa: Kávé, tökmag, karmonádli,
Veres tünger, puskacső
Bikfatatapló, vén rozsprándli
Lencse, patha, főkötő
De lehet egymással össze nem függő sorokból, idézetekből, stb. történő felsorolásokból is verset összeállítani.
Rímbe szedett szólásokból, közmondásokból /kitalált, átirt vagy eredeti / készítsünk verset.
Példa: Ha a szegény táncba fog
Mindig elromlik a dob.
Egyik veri diófát
Másik veri dióját
45. Hasított vers (többféleképpen olvasható)
A verssorokat úgy írjuk egymás alá, hogy a szavak oszloprendben álljanak és így függőlegesen olvasva őket, más értelmet adnak, mint vízszintesen.
Példa: Mikszáth Kálmán újévi jókívánságai
A mosolygó élet
Távol legyen tőled
Minden jó, ami vagyon,
Kerüljön, de nagyon
kísérje léptedet
a gyász emlékezet.
a szívedben légyen.
keserűség, szégyen.
Megfejtés: Az első versszak első sora után, a második szakasz első sorát olvasni.
Példa: Weöres Sándor: Keresztöltés
Kövér béka tavon hintáz
árnyék moccan akác ágán
habos virág szirom ezer
csillag mellett felhő fátyol
Megfejtés: Ha a sorokat lefelé is összeolvassuk, új verssorokat kapunk!
46. Proteus vers (alakváltoztató)
Egy verssor szavai tetszés szerint felcserélhetők, anélkül, hogy a vers egésze megsérülne, és a nélkül, hogy jelentése megváltozna. Néha azonban a jelentés váltás a szóvariálás értelme.
Példa: Kosaras fonatú kusza fakoronák
Fonatos koronák kusza fakosarak
Koronás fonatú kosaras kusza fák
Fafonatú kusza kosaras kusza fák.
47. Csízió (kalendárium vers)
Hónapok ünnepeit soroló vers.
Példa: Január elöl jár,
Február a nyomán,
Március szántóvető,
Április neveltető.
A soroló versek is ide tartoznak, amelyek bizonyos dolgok körét gyűjtik egy versbe.
Példa: Nem volt soha zsámolyom,
Bár születtem Zámolyon.
Lovam sem volt, vértem sem,
Noha éltem Vértesen. (Város nevek)
48. Kiszámolások
Egy bizonyos feladathoz kell kiszámoló verset készíteni, amikor az elsőséget, vagy csak a sorrendet kell eldönteni.
Példa: Egyenlőre
Két kettőre
Három hátra
Hat kilencre
Üsd ki tízre
Tizenegyre.
49. Rímláncoló vers
A vers sorainak első és utolsó szavai csengenek össze, vagy éppen egy azonos értelmet hordozó megismételt sor az előzőnek válaszoló, az utána következőnek hívó ríme lesz.
Példa: Hátamon a zsákom
Zsákomban a mákom
Mákomban a rákom
Kirágta a zsákom.
Két sor cseng össze, de nem csak a sorvégén, hanem a félsorban vagy bárhol másutt.
Példa: Emberi méltóság törvény s jog szent szemében
Emberi méltóság csak rosszat féli szívében.
A versben bizonyos szavak ragozott alakjai, esetleg hasonló hangzású, de eltérő sorvégződések alkotnak egy strófát.
Példa: Szántó Tibor művésze a könyvnek
Arányt, stílust helyez el a könyvbe.
Ékszerészként formálod a könyvet,
Díszek nélkül ékesíted könyvvé.
Többnyire úgy kezdődik, hogy ” volt egyszer”, az után pedig négy sorban elmondja képzelt hősének mesebeli kalandját, hogy végül a zársorban egy képtelen csattanóval tegyen pontot a történetre. Rímképlete: a-a-b-b-a.
Példa: Volt egy ifjú hölgy, Luca szépe
magányos mint a Luca széke
Fölfutott egy fára,
Hely, haj – így kiállta.
Meg is hökkent az utca népe.